Kozmadombja

Kozmadombja fekvése:  

A település az Őrség, Göcsej és Hetés tájkörzet találkozásánál, a 86-os főközlekedési út mellett, Zalalövőtől 10 km-re, Lentitől 20 km- re fekszik. A település eredeetileg a 86-os úttól keletre volt, a törökdúlás után alakult ki a mai helyén. Három fő része: a Kámánszer, az Arany János utca és a belső falurész (Jókai utca). A település felszíne dombos, termőtalaja agyagos, erősen kötött. A közigazgatási terüelte 763 HA.

Kozmadombja történelme

Minden bizonnyal kétezer évvel ezelőtt is járták tájait,  de a ma ismert település jóval fiatalabb. Határában húzódik ugyanis a rómaiak által épített hadiút, a Borostyán út, a falu ennek a keleti oldalán a XII. században alakult ki. 

Régi helye Jáhompuszta volt, e névből alakult ki a Puszta - Kozmadombja elnevezés, s ezt használták a XX. századig, bár mai nevét már 1773-ban elnyerte.

Az Árpád - korban, 1199 -ben Cusma - domian - ként említik. Mint bortermelő helyiséget 1334 - ben is feljegyzik, eges kutatók szerint Jersének is említik, ennek tudunk Pál nevű papjáról. A falu egykori templomát ugyanis Szent Kozma és Szent Damján tiszteletére szentelték. Az 1426 - ból eredő oklevél Zent - gcozmadomjan, egy 1436- os pedig Zenth Cozmadamyan pusztaként említi. 1554- ben Irsay - Kozma - Damján plébániája a novai esperesi kerületben volt regisztrálva. A Kanizsa elestét követő időben a török betörések gyakori útvonala erre vezetett. Kozmadombja temploma ezekben az időkben pusztult el, az akkor mintegy 100 családból ál faluval együtt.

Az új település a római út nyugati oldalán alakult ki. Földműves családok éltek itt, ma is ez a meghatározó tevékenységi forma. Az alsólendvai járásban sorolt kisközség 1935-ben 1316 kataszteri holdon 283 lakost számlált, akik a 13 református a 3 izraelita és egy evangélikus vallású kivételével a katolikus egyház hívei voltak. 

A II. világháborúban hét kozmadombjai lakos pusztult el.